Digitális Témahét a Móriczban

Előkészületek

A projekt előkészítése a tanulók aktív bevonásával valósult meg. A projekt témáját közösen választottuk ki, figyelembe véve a tanulók érdeklődését és tapasztalatait. A gyerekekkel együtt beszéltük meg a Digitális Témahét célját és jelentőségét, valamint azt, hogy milyen eseményhez kapcsolódva valósítjuk meg a projektet.

A közös tervezési folyamat részeként elkészült a projekt plakátja is. Az előkészületek során tájékoztattuk a pedagógus kollégákat, a szülőket és az intézmény tanulóit, így minden érintett részese lehetett a projektnek már a kezdetektől.

Közös gondolkodás

A projekt következő szakaszában a közös gondolkodás és az előzetes tudás feltárása került a középpontba. A tanulók szófelhő készítésével gyűjtötték össze a témához kapcsolódó gondolataikat, valamint egy folyamatosan bővíthető plakáton rögzítették ötleteiket, tapasztalataikat.

Ezzel párhuzamosan megkezdődött a kreatív alkotómunka is: a frissen alakult zenekarunk munkához látott, és elkezdte a projekt saját dalának megalkotását, amely végigkísérte a teljes folyamatot.

Unplugged kódolás

A kódolási alapismeretek megalapozását unplugged tevékenységekkel kezdtük, mivel ezek eszközhasználat nélkül, élményszerű módon segítik az algoritmikus gondolkodás, a logikai sorrendiség és a problémamegoldó képesség kialakulását. Ez különösen fontos a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, hiszen a konkrét, cselekvésbe ágyazott tanulás hatékonyabban támogatja a megértést.

A Digitális Témahét feladataiba bevontuk az óvodás korosztályt is, így a tevékenységek preventív szerepet is betöltöttek. A játékos, mozgásos és vizuális elemekre épülő feladatok hozzájárultak a tanulási zavarok kialakulásának megelőzéséhez, valamint a már meglévő nehézségek fejlesztéséhez.

Robotika és kódolás

A robotika és kódolás területén a BeeBot programozás alapjait dolgoztuk fel, amelyet eszköz hiányában online felületen, az okostábla segítségével gyakoroltunk. A tanulási folyamatot az alapoktól kezdtük, majd a felsőbb évfolyamokon egyre összetettebb, több lépésből álló programozási feladatokat is megvalósítottunk.

A megszerzett tudást az iskola Botley robotjával a valóságban is kipróbáltuk, amely jelentősen növelte az élményalapú tanulás hatékonyságát, és segítette a tanulók motivációját. A robotika tevékenységek jól beépíthetők voltak a különböző tantárgyak tananyagába: a matematika és logikai gondolkodás fejlesztésében, a magyar nyelv és irodalom területén a történetalkotás és utasításadás gyakorlásában, valamint a digitális kultúrához kapcsolódó algoritmikus szemlélet kialakításában.

A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során egyaránt a projekt központi kérdésére fókuszáltunk: hogyan tudjuk megkönnyíteni a különböző nehézségekkel élők mindennapjait. A tanulók a meglévő ismereteikre építve, valamint a projekt során szerzett új tapasztalatok és információk felhasználásával kerestek megoldásokat, amelyeket a robotikai és kódolási feladatok során is alkalmaztak.

A tevékenységek során kiemelt szerepet kapott az algoritmikus gondolkodás kialakítása és fejlesztése, amely különösen fontos a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. A lépésekben való gondolkodás, a sorrendiség felismerése és a hibakeresés gyakorlása támogatja a strukturált gondolkodást, a problémamegoldó képességet és a mindennapi életben való eligazodást.

Actionbound túra

A projekt egyik kiemelkedő elemeként az Actionbound alkalmazás segítségével indultunk útra. A tanulók különböző koordináták alapján jutottak el az egyes állomásokhoz, ahol minden helyszínen egy-egy érzékenyítő feladat várt rájuk.

Az első állomáson a mozgáskorlátozottságot tapasztalhatták meg: kipróbálhatták a kerekesszékkel való közlekedést, és megtapasztalhatták az ezzel járó nehézségeket. A következő ponton a látássérültek helyzetébe élhették bele magukat, ahol nemcsak a tájékozódást próbálták ki, hanem azt is, hogyan tudnak segíteni annak, aki nem lát. 

Egy másik állomáson a hallás hiányának élményét tapasztalták meg: a tanulóknak szájról olvasva kellett kitalálniuk a hozzájuk intézett szavakat. Ez a feladat a járókelők érdeklődését is felkeltette, így ők is bekapcsolódtak, és kipróbálhatták a szájról olvasást. 

A negyedik állomáson egy kvíz kérdéseire kellett válaszolniuk, amelynek sikeres teljesítése után kapták meg a végső koordinátát. Az utolsó helyszínen az írás nehézségeit élhették át: egyenetlen felületen, nem domináns kézzel kellett leírniuk a társaiktól kapott mondatot.

A túra végén visszatértünk az iskolába, ahol közösen reflektáltunk az átélt élményekre. A tevékenységek nemcsak erős érzelmi hatást gyakoroltak a tanulókra, hanem mélyítették empátiájukat, és segítették annak megértését, hogy a mindennapi nehézségek milyen sokféle formában jelenhetnek meg.

Tervezési szakasz

A közös gondolkodási folyamat eredményeként a tanulók eljutottak odáig, hogy megfogalmazták: szeretnének egy olyan eszközt létrehozni, amely már kisgyermekkorban segíti az íráshoz szükséges készségek fejlődését, és hozzájárul az írászavarok megelőzéséhez.

Az ötletelés során közösen kerestük a lehetséges megoldásokat, majd a tanulók rajzok és digitális tervek formájában is megjelenítették elképzeléseiket, többek között az okostábla használatával. A tervezési folyamatot a mesterséges intelligencia bevonásával is támogattuk, amely új ötletek generálásában és a koncepció pontosításában segítette a tanulókat.

A közös munka végére egy olyan innovatív fejlesztőeszköz megalkotását tűztük ki célul, amelynek megvalósításához szükségessé vált a CNC technológia megismerése és alkalmazása is. A tanulók így nemcsak a problémát azonosították, hanem egy komplex, megvalósítható megoldás irányába is elindultak.

Promptolási alapok

A projekt során megismertettük a tanulókat a mesterséges intelligencia alapjaival, valamint azzal, hogyan lehet azt tudatosan és célirányosan használni. Kiemelt hangsúlyt kapott a promptolás, vagyis az a folyamat, amely során megfelelően megfogalmazott utasításokkal irányítjuk a mesterséges intelligencia működését a kívánt eredmény elérése érdekében.

A tanulók egyszerű, jól strukturált kéréseken keresztül tapasztalták meg, hogy a pontos, lépésekre bontott gondolkodás hogyan segíti a digitális eszközökkel való hatékony együttműködést. Ez szorosan kapcsolódik az algoritmikus gondolkodás fejlesztéséhez is.

A mesterséges intelligencia használatának megismertetése különösen fontos a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, hiszen számukra ezek az eszközök jelentős támogatást nyújthatnak a tanulásban, az önkifejezésben és a mindennapi problémák megoldásában. A tudatos használat elsajátítása hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez, valamint ahhoz, hogy a tanulók a jövőben is képesek legyenek eligazodni a gyorsan változó digitális környezetben. 

Értékelés

A projekt során az értékelés a teljes tanulási folyamatot végigkísérte, a kezdetektől egészen a zárásig folyamatosan jelen volt. A folyamat elején diagnosztikus értékeléssel térképeztük fel a tanulók előzetes ismereteit és tapasztalatait, amely megalapozta a további tanulási lépéseket.

A projekt megvalósítása közben kiemelt szerepet kapott a formatív értékelés: a tanulók és a pedagógusok rendszeresen visszajelzést adtak a napi tevékenységekről, amely digitális eszközök segítségével is megvalósult. Ez támogatta a folyamatos fejlődést, az önreflexiót és az együttműködést.

A projekt zárásakor szummatív értékelésre is sor került, amely átfogó képet adott a tanulók fejlődéséről, az elkészült produktumokról és a közös munka eredményességéről. A záró értékelés során a tanulók és a pedagógusok egyaránt részt vettek a visszacsatolásban, így a projekt tapasztalatai több szinten is feldolgozásra kerültek.

Záróünnepségünkön minden résztvevő emléklapban részesült.